5. Utószó

Az ember szükségszerűen kapcsolatba kerül a környezettel - ezen belül a felszín alatti vizekkel is - a természeti kincsek, a területek különböző módon történő hasznosítása során és ezzel annak eredeti állapotában változásokat okoz. Fokozott igényeit nem képes a természeti adottságokkal összhangban kielégíteni. Egy-egy területen céljainak megvalósítása érdekében felborítja az ökoszisztéma egyensúlyát, megbolygatja a természetes folyamatokat és egyensúlyokat. Ezekben az esetekben is ismerni kell a tevékenység kockázatait és gondoskodni kell a különböző környezeti elemek, így a felszín alatti vizek mesterséges védelméről is.

A fentiekből is kitűnik, hogy felszín alatti vizeink egyszerre jelentenek védendő környezeti elemet és hasznosítható természeti erőforrást. Ezért a felszín alatti vizeket érintő beavatkozásoknál is mindig figyelembe kell venni a terület természetes adottságait és alkalmasságát az adott célra történő hasznosításra.

A felszín alatti vizek védelmében gondoskodni kell a mennyiségi és minőségi jellemzők természetes állapotának megóvásáról, mely az alábbi eszközökkel lehetséges:

• a tartós vízszintsüllyedéses és nyomáscsökkenéses területeken a víztermelés mérséklése, a vízháztartási egyensúly javítása,
• meg kell szüntetni az engedély nélküli vízkitermeléseket, az engedélyezettek szükség szerinti módosítását el kell végezni,
• a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrásokat fel kell deríten, feltárni és szükség esetén felszámolni.

A jogi szabályozás (törvények, rendeletek, irányelvek) mellett hazánkban a vizek minőségi és mennyiségi javulását elősegíti a műtrágya felhasználás visszaesése, a bányabezárások, illetve az azt követő rekultivációs tevékenység megindítása, valamint az ipari vízigények jelentős visszaesése.

A megelőzés eszközei a kibocsátás csökkentése, a kockázatos szennyezett terület izolálása, vagyis a potenciális szennyezőanyagok talajjal való közvetlen érintkezésének megakadályozása. A szennyezett talaj eltávolítása és / vagy tisztítása is megelőzheti a szennyezőanyag felszín alatti vízbe jutását. A már elszennyeződött felszín alatti víz tovaterjedését meg lehet akadályozni például felszín alatti résfalak építésével, vagy a szennyezett felszín alatti víz kiszivattyúzásával, majd ezt követően felszínen történő tisztításával.

A károsodást megelőző vagy csökkentő intézkedések akkor hatékonyak, ha megfelelő információval rendelkezünk a szennyezőanyagokról, azok regionális és lokális használatáról, az esetleges balesetekről, a környezeti elemek jellemzőiről, állapotáról és az állapot változásairól. A modern környezetvédelem erre vonatkozó információkat tartalmazó adatbázisok és megfigyelőrendszerek (monitoring) segítik.

A felsorolt példák is mutatják, hogy a víznek mint környezeti elemnek a védelme csak a szabályok betartásával, az ökológia - és a környezetközpontú szemlélet kialakításával és az egyén felelősségének a felismerésével valósítható meg.