Jelen módszertan célja segítségnyújtás, annak érdekében, hogy

• az OKKP finanszírozási döntéseibe milyen módon lehet bevonni és alkalmazni a közgazdasági módszereket,
• a közgazdasági módszerek alkalmazása érdekében a feladatok ellátásához milyen informatikai hátteret kell kialakítani.

1. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében végzett tevékenységek költség-hatékonysági vizsgálatainak módszertani megalapozása. (1997.) Ez a munka összefoglalta és részletesen ismertette a kármentesítés folyamatába kapcsolható közgazdasági módszereket (költség-haszon, költség-hatékonyság elemzés).
2. Költség-haszon elemzés a kármentesítési gyakorlatban. (1998.) A munka esettanulmány formájában mutat be egy költség-haszon elemzést a debreceni szikgáti hulladéklerakóra vonatkozóan.
3. Költség-haszon elemzési módszertan, szoftver kidolgozása. (1999.) Az OKKP-ban alkalmazható költség-haszon elemzési módszertan került kidolgozásra, amelyhez adatlapok, illetve a KÁRINFO keretében működtethető szoftver is készült.
4. Útmutató az (E) egyedi és (D) kármentesítési határértékek megállapítására. (2000.) A munka keretében a (D) kármentesítési határérték megállapításához szükséges közgazdasági elemzések kerültek meghatározásra.
5. Kármentesítések költség-haszon és költség-hatékonysági vizsgálata. Ez a munka képezi alapját jelen útmutatónak, kiegészítve esettanulmá-nyokkal, illetve a megjelenésre szükséges módosításokkal.
   

Az Útmutató 4 és 5 fejezete bemutatja a fenti módszerek alkalmazhatóságát a kármentesítési eljárásnál, illetve az ahhoz kapcsolódó OKKP végrehajtásának folyamatában.

A 6 fejezet a módszertan alkalmazásának olyan kérdéseit ismerteti, amikre a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni, illetve amelyek részletes kidolgozása, megalapozása további feladatként jelentkezik.

Az Útmutató a függelékben két esettanulmányt közöl, amelyek a kármentesítési eljárásban a legkritikusabb kérdés, a (D) kármentesítési határérték megállapításánál alkalmazott költség-haszon elemzésre adnak példát.

1. A KvVM-re háruló általános és országos feladatok finanszírozása a KAC közcélú, illetve KAC működtetési kereteiből egyedi döntéssel, illetve közcélú pályázat keretében történik.

2. A KvVM-re háruló egyedi feladatok finanszírozása a prioritási listán alapuló döntés szabályai szerint történik.

3. Az OKKP támogatja az alprogramok készítését:

• a tárcák alprogramjait feladat- és pénzeszköz átadással,
  
• az önkormányzatok alprogramjait közcélú pályázat keretében.

4. Az OKKP támogatja

• a KAC általános pályázati keretéből - a nem KvVM felelősségi körbe tartozó területek kármentesítését,
  
• a prioritási listán alapuló döntés szabályai szerint - az ún. megelőlege-zési feladatokat.

A közgazdasági módszerek jelentősebb alkalmazása a szennyezett területekkel kapcsolatos feladatok finanszírozásában indokolt.

A fenti 2. és 4. pontok szerinti finanszírozás eseteire, a KAC szabályozásnak megfelelő közgazdasági értékelés elvégzésére, részletes módszertant dolgoztak ki, azzal a céllal, hogy az egyes feladatoknál a közgazdasági elemzéseket a lehető legelőnyösebben lehessen megvalósítani.

A módszertan a 33/2000 (III. 17.) Kormány rendeletben szabályozott kármentesítési eljáráshoz, illetve az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) végrehajtása során a közgazdasági szempontok, illetve módszerek alkalmazásához nyújt segítséget. A közgazdasági módszerek beillesztése a kármentesítési eljárás számos fázisában lehetséges és szükséges. A módszertan ennek kereteit adja meg, illetve feltárja, hogy a módszerek gyakorlati alkalmazásának milyen feltételei vannak.

1. Kapcsolódás a meglévő informatikai rendszerekhez.
2. KAC értékelés.
3. KÁRINFO, PRIOLIST, új B módszer.
4. Meglévő költség-haszon szoftver.
5. A módszerhez szükséges szoftver koncepciója.
6. A szoftverben felhasználandó adatok köre, az adatok forrása.