Közgazdasági módszerek alkalmazására olyan esetekben van szükség, amikor valamilyen döntést meg kell hozni. Elvileg minden döntésnél szükség van ilyen elemzésre. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) bizonyos esetekben nevesíti is a közgazdasági szempontok elemzésének szükségességét egy adott folyamatban.

Az alábbi táblázat összefoglalja azokat a pontokat, amikor a közgazdasági szempontok mérlegelése szükségessé válik a kármentesítés folyamatában. Ezek a pontok részben a Kr. előírásaiból következnek, részben pedig azokat a pontokat jelölik, amikor jelentős döntések meghozatalára kerül sor, ezért nem hanyagolható el a közgazdasági szempontok mérlegelése.

Az említett adatlapok az OKKP informatikai rendszerének, a KÁRINFO-nak a részei: az "A" adatlap valamennyi szennyezőforrás és szennyezett terület felmérésére szolgál, a "B" adatlap a jelentősebb, nagyobb kockázatú szennyezésekre vonatkozó részletesebb információkat tartalmazza, a "C" adatlap az állami felelősség megállapításához nyújt segítséget.

A fenti lépések közül jogszabály alapján kötelező a közgazdasági szempontok mérlegelése:

• tényfeltárás során a (D) kármentesítési határérték megállapításakor a Kr. alapján (2-7. eljárási lépesekben szereplő döntések)
  
• valamennyi állami finanszírozással járó döntéskor az Áht. alapján. (1-14. eljárási lépesekben szereplő döntések)
  

Bizonyos értelemben jogszabályi alapon nem kötelező a közgazdasági szempontok mérlegelése az 1. esetben. Azonban még ebben a lépésben is felmerülhet az ilyen mérlegelés igénye.

• a kármentesítési eljárásban hozott egyedi döntésekre, amelyek egy adott területre vonatkozóan tartalmaznak döntéseket
  
• az Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Program keretében hozott döntésekre, amelyek a területek között hoznak döntéseket.
  

Fontos megjegyzés, hogy a Kr. hatályba lépését követően az OKKP-n belül az egy adott terület kármentesítésére vonatkozó döntések a Kr. kármentesítési eljárása szerint történik, ilyenkor az adott területért felelős állami szereplő jár el kötelezettként. Így már az adott területre vonatkozó egyedi kármentesítési eljárás szabályai a meghatározóak.

• a szennyeződés terjedése
  
• a szennyeződés lebomlása

A várható állapot elérésének bármilyen módját jelenti, így különösen az alábbiakat:

• kármentesítési beavatkozás leírása: milyen kármentesítési technológiával milyen volumenű kármentesítés történik
• területhasználati korlátozások bevezetése
  
• további szennyezőanyag kibocsátás megszüntetése, korlátozása
  

A döntési változat megvalósítása miatt fellépő hatások közül mindig vizsgálni kell a következő, társadalmi jólétet módosító hatásokat:

• emberi egészségre gyakorolt hatás, ami mérhető
  
  • a megbetegedések számával,
    
  • a halálozások számával,
    
• a terület értékének változására gyakorolt hatás, amit két tényező határoz meg:
  
  • ugyanazon területhasználaton belüli értékváltozás
    
  • másik területhasználatra történő átállás, mint lehetőség vagy mint korlát
    
• az élővilágra gyakorolt hatás.
  

• A tényfeltárás során keletkeznek azok a részletes információk, amelyek szükségek a költség-haszon, illetve költség-hatékonyság elemzésekhez
• A tényfeltárás lezárásaképpen születik döntés a (D) kármentesítési határértékről, az időbeli ütemezésről, a tényfeltárási záródokumentáció már tartalmaz műszaki megoldást is.

• A költség-haszon elemzéseknél a döntési változat tartalmazza a műszaki megoldást és a célt is, így mindkettőt lehet választani a módszer segítségével.
  
• A költség-hatékonyság elemzés egy adott cél eléréséhez szükséges műszaki megoldásokat veti össze. Ehhez szükséges egy adott cél létezése. A kármentesítési eljárásoknál ilyen cél csak költség-haszon elemzéssel határozható meg. (Például jól alkalmazható a költség-hatékonyság elemzés egy levegőtisztaság-védelmi nemzetközi egyezmény teljesítésekor, amely megadja, hogy az adott szennyezőanyag kibocsátását hány %-kal kell csökkenteni. Ugyanis ekkor a kérdés már csak az lesz, hogy ezt milyen műszaki megoldással kell megvalósítani.)
  
• A Kr. a (D) kármentesítési határérték megállapítására a költséghasznosság elemzését mondja ki, amely a hasznok elemzését is megköveteli. Ez a bemutatott módszertan szerint nem minden esetben fogja a hasznok pénzben történő kifejezését jelenteni, ezzel próbáljuk a módszer alkalmazását megkönnyíteni.
  

A költség-haszon elemzések lefolytatása során mindig meg kell vizsgálni a hatásokat. Ez két lépést jelent: számba kell venni a hatásokat és számszerűsíteni kell azokat legalább naturáliákban. A végig lefolytatott költség-haszon elemzéseknél a hatásokat a számszerűsítést követően pénzben fejezik ki. A pénzben történő kifejezéssel lehetővé válik a nettó jelenérték számítás alkalmazása.

Ha a hatások pénzben nem fejezhetők ki (a pénzben történő kifejezés nagyban növeli a következtetések bizonytalanságát, vagy irreálisan magas költséggel végezhető el), akkor a hatásokat nettó jelenérték számítással nem lehet értékelni a költségekkel együttesen, ekkor más értékelési módszerek alkalmazására van szükség. Ekkor a hatásokat valamilyen módszer szerint súlyozni kell, azonos hatásokat elérő műszaki megoldásoknál a költség-hatékonysági mutatók is segíthetnek a döntéshozatalban.

Tartalmi döntések a kármentesítésnél

• (D) kármentesítési határérték
  
• műszaki megoldás
  

Mindkét döntésnek a következő dimenziói vannak:

• időbeni ütemezés
  
• területi kiterjedés
  
• szennyezőanyag
  

Az OKKP-ban tartalmi döntés a fentieken felül:

• terület kiválasztás finanszírozásra
  

A döntés dimenziója

• időbeni ütemezés