5. A kármentesítéssel elérni kívánt célállapot

		5.1. Levegő

A rekultiváció befejezésével a diffúz szennyezőforrások megszűnnek. A pontszerű szennyezőforrások a területek hasznosításának megfelelően maradhatnak fenn és fejthetik ki hatásukat.

		5.2. Talaj, földtani közeg

A kármentesítést és rekultivációt követően a földtani közegben a meddőhányók, zagytározók takarórétegének szigetelő hatása miatt számottevő változás nem várható.

A bányabezárás során egyes kisebb, jelenleg még megközelíthető területeken megtörtént a nagyobb fejtési üregek omlasztása, mely az utólagos, kontrollálhatatlan felszakadások elkerülését szolgálja. A lefejtett területek döntő többségén azonban ez nem történt meg. Így a bányabezárás befejezése után sem zárhatók ki az omlási folyamatok és az azt kísérő, feszültségátrendeződés okozta felszínmozgások. Ilyen folyamatok a lefejtett terület kontúrjain belül bárhol – előre nem meghatározhatóan – bekövetkezhetnek.

Szakértői elemzések szerint a (leginkább mozgásérzékeny) vonalas létesítményekre megengedhető mértékadó mozgáselem (horizontális nyúlás) értéke 1,5‰ , míg az egyenletes, vertikális értelmű felszínmozgás megengedhető maximális értéke 2 cm lehet.

A fent leírt hatások és a megengedhető mozgások figyelembevételével kijelölhetők azon területek, ahol a bányabezárás után hosszabb időszak alatt bekövetkező, káros mértékű felszínmozgás várható.

		5.3. Víz

Az üzemi területek, épületek hasznosíthatóságában az alapvető szempontot a vízvédelem érdekei határozták meg. Nem lehet olyan területhasználatot megvalósítani, ami Pécs vízellátását szolgáló vízbázisok biztonságát veszélyezteti.

A vízbázis biztonságba helyezése, meg fogja határozni azokat a korlátokat és feltételeket, amelyeket a területek használata folyamán be kell tartani.

A felszín várható deformációjának előrejelzésében fontos tényező lehet az üregek vízzel való feltöltődésének folyamata is. Már számos hazai példa is azt igazolja, hogy a fedőösszlet pórusvíznyomás-csökkenés miatt fellépő deformációja – ha nem is 100%-os mértékben – reverzibilis folyamat. A tárószintig történő elárasztás a jelenleg depresszió alatt tartott területeken számottevő felszínemelkedést fog okozni. Mértéke az aknák környezetében akár 10-15 cm is lehet, míg az üregkontúrok felé haladva folyamatosan csökken. A tektonikus zónák jelenléte ezt a hatást is felerősíti. (A felszínemelkedést statikai értelemben ugyanúgy kell megítélni, mint a felszínsüllyedést.)

		5.4. Élővilág

5.4.1. Növényvilág

A rekultivált területek hosszú ideig fenntartást igényelnek. Elő kell segíteni a természetest megközelítő növénytakaró kialakulását, mely részben spontán folyamat, különösen az erdők közötti területeken. A hazai fafajokkal betelepített hányókon, különösen, ha cserjék telepítése is történik, – megindulhat egy természetszerű szukcessziós folyamat. Az erdők aljnövényzetében a gyomok helyett előbb-utóbb meg fognak jelenni a környékbeli erdők jellemző növényei.

5.4.2. Állatvilág

A meddőhányók, az áthalmozott perkolációs terek növényesedésével, hosszabb távon a ligetes, tisztásokkal tarkított karsztbokorerdő jellegű vegetáció kialakulásával növekedni fog az ilyen típusú élőhelyet kedvelő egyedek száma.

A renaturalizációs indexek alapján a területeknek a spontán benépesülési képessége igen gyenge még akkor is, ha a terület fogadóképessége az idők során egyre javul.

		5.5. Települési környezet

A kármentesítési munkák befejezésével az üzemi területek újrahasznosíthatók, felhasználásuk lehetőségét vizsgálni kell a településrendezési tervekben.

		5.6. Táj

A célállapot elérése, a rekultiváció befejezése után, a rekultivált meddőhányók csak a szakember számára lesznek felismerhetők.

A 6-os sz. főúttól D-re eső területen (D-i terület) a zagytározók rekultiválása után véderdő jellegű terület marad fenn, mely egy ideig rendszeres karbantartást igényel.

		5.7. Sugárzás

Az OSSKI tanulmány által javasolt, az ICRP-NAÜ ajánlásaira alapozott rekultivációs radiológiai értékek elérése esetén a korábbi < 0,1 mSv/év lakossági többlet az érintett lakosságra vonatkozó (környező települések) többlet sugárterhelés egy nagyságrenddel csökken, azaz várhatóan < 0,01 mSv/év lesz.

		5.8. Monitoringrendszer, mint a célállapot elérésének és fenntartásának eszköze

A tájrendezési és kármentesítési munkák folyamatos ellenőrzés mellett folynak. Éves monitoring tervet kell benyújtani a hatóságokhoz, mely tartalmazza a dinamikus monitoring elemeket, azaz a munkák környezeti elemekre (levegő, víz, talaj, zaj) történő hatásait vizsgálja.